1 Fejezet:
Elrabolva
2222. december 10-ét írunk. A nevem Hauta Light. 160 éve élek a Mennyországban, a legalacsonyabb angyali ranggal, a szolga ranggal. A Mennyország közel sem olyan, mint amilyennek gondoljátok. A felhőkön állnak a kastélyok - a magasrangúaknak -, és 22 emeletes, 66 lakásos panelházak - az alsóknak, a szegényeknek. Ma ismét az egyik Kapitány kastélyába kell mennem; hogy mosogassak; padlót súroljak; függönyt mossak; főzzek, stb. Szóval; marha lelkesen bújok ki a takaró alól... A szekrényhez érve előveszek egy vörös-narancs-rózsaszín ruhát; átveszem fehér pizsamám helyére; egy tűzszínű fésűvel végigszaladok tűznarancs; hullámos; derékig érő fürtjeimen. Felkapom az egyik székről a táskámat; amit tegnap este összeraktam; elindulok az ajtó felé; majd be a liftbe. A 20. szinten vagyok; benyomom a nullát; ahogy az ajtó bezáródik elindulok lefelé. A 6-5. emelet között hasra esek! A lift megindul felfelé! A lábam nem éri a talajt; a lift kiszakad a rendszerből; elsötétedik az akna! Csak azt érzem, hogy megint hasra esek. Megfordulok; a tetőt letépi négy sötételf; beeresztve a fényt. 2 férfi leugrik; erősen megfognak, és feldobnak. A másik két férfi elkap, majd két újabb elfnek lök, akik hátrakötik karjaimat. Fehér tollakkal borított szárnyaimat egy övvel fogják le, feljajdulok.
-Hé! Nem csináltam semmit!
-Nyugalom!-vigyorog az egyik dög. -Sataniel Nagyúr küldött. Azt mondta vérfrissítés kell.
-Hauta!- szólal meg egy nő. - Te is?...
-Engel...!
-Ide a kendőket!-lekötik szememet, felültetnek valami nyeregbe. A bőrszárnyak suhogásából ítélve néhány sárkány a jármű. Pár óra múlva levesznek; leoldják a kendőt kék szememről. Egy sötét helyiségben vagyok, a félhomályt hamar megszokom; látom, hogy rácsok vesznek körül. Van egy börtönágy, egy asztal, néhány szék, és egy-két kamera a sarkokban. Eloldják a kezemet és a szárnyaimat; de az utóbbit leöntik valami ragaccsal, csak hogy ne tudjam használni őket. 3-an vannak bent rajtam kívűl. A villanyt felkapcsolják, így tisztán látom meg külsejüket. Az egyikőjükön megakad tekintetem. Dús, vörös, göndör, rövid haja; barna, ravaszan csillogó szeme; gonosz vigyora; sötétkék bőre; fekete körme díszeskedik testén. Bőrét sötétnarancs pólója, sötétkék kardigánja és nadrágja fedi. Lábát sötétszürke sportcipője takarja. Nyakán egy ,,Sat szolgája" felirat díszeleg.
-Nos, Angyalka. Gondolom tudni szeretnéd ki vagyok; mit akarok; és mi a célom. Vagy tévedek? - szólal meg mély, dörmögő hangján.
-Nem lenne rossz, de a nevem Hauta; nem Angyalka; Csajszi; vagy Ágytündér; oké?! - jelentem ki határozottan, karbafont kezekkel.
-Tökmindegy! Másfél hónapig a Pokol Legfőbb Királyának szolgája leszel; és ha ő azt akarja; Ágytündér leszel. Ha a tervem sikerül; négyőtök közül egy az enyém lesz. Ha mázlid van; Te leszel az. Szolga lesz a csaj; és ha kielégít a munkája; nő a rangja. A végcélom az, hogy egy nőcske Nekem pattogjon. Értetted?
-Eddig oké; de Nekem van egy húgom; aki nem tud magára vigyázni; úgyhogy engedjetek el!
-Ó, hogy oda ne rohanjak!- gonoszan kacag. - Hallottátok?! Engedjük el, hogy a dögös húgicájára vigyázhasson! Még mit nem! - felpofoz. - Aki ide lejön, az nem jut vissza. Soha!
-Ch...! Persze!...
-Visszapofázol?! - megint felpofoz. -Itt Isten nem segít! Csak magadra számíthatsz!
-Azt hiszed Isten olyan nagylelkű?! Az apám és a bátyám katona volt. Csatában estek el; amikor ellenetek védekeztek!Isten levelet sem írt; pedig ők írtó jó katonák voltak! Isten egy érzéketlen, nagyképű senki! Méghogy Szent...! Csak ígér, de nem teljesít!
-Bátor lány. Tetszik... Hány éves vagy?
-160.
-Tehát 16. Pedig alig nézel ki 20-nak...
-Ki vagy?!
-Ó, pardon! Reck Dark.
-Reck Dark. Ennél hülyébb nevet még nem hallottam...! - lendül a karja; de elkapom. - Szokj le erről! - kicsavarom karját; felordít.
-Ezt még megkeserülöd!
-Ó, persze!... Majd Neked pattogok; mi?!