2014.10.04 08:25

"Orchidea!"

Ismét eltelik egy hónap, senki nem álmodott ilyet, de még hasonlót se.Ismét egy csuklyással van dolguk, de ez más. Egy újabb probléma akad, embereket hurcolnak az Alvilágba, ahol vámpírok, vérfarkasok, démonok és egyéb lények tanyája helyezkedik el.  Épp a következő adag emberért jönnek, nem számítanak a felülről támadásra. Egy magas fáról egy aranycsuklyás ugrik a démonokra, akik közöttDafnie apja is ott van, a kényszer miatt.

-Utálom a véremet!-mormogja Adolf. A csuklyás ráugrik a legnagyobb démonra és döfi bele a kardját, miközben mit sem sejtve Dafniék alulról támadnak. A démon nyúl a csuklyás felé, ő nem vár másra, kirántja kardját és leugrik, a démon emeli a lábát, a csuklyás fénnyel löki el az angyalokat, akik esnek ugyan, de nem a láb alatt végzik... A csuklyás nagy ugrásokkal megy fel a fára és vár. Mikor a démonok nem figyelnek villámgyorsan Adolfot kivéve mindegyiken végig húzza kardját, és egyik fáról a másikra ugrik, és sebzi a démonokat, de lényegében az embert csípi a szúnyog. Ismét megáll egy fán és vár. A démonok a sebekhez teszik ujjaikat, és mikor meglesik az egyik beszól.

-He', odanézz mit csinált a rohadt szúnyog!

-Hazudsz. Ez egy mini démon volt.-mondja a másik.

-He' , te vótá' Adóf'?-mondja a harmadik.

-Nem. Én csak az embereket szedem a kocsiba.-és rakja az embereket a démon ló szállító kocsikba.

-Nem szörnyű mit csinálnak?-mondja Dafnie elkeseredetten. A csuklyás erősen koncentrál, most eltűnik, de egy csomó lélekkel találkozik.

-A Neklárnak szüksége van rátok. Segítsetek!-egy főnix lélek repül a csuklyáshoz.-Pánik? Örülök neked, de te nem tudsz segíteni... Tündérek, angyalok, elfek és egyéb misztikus lények! A segítségeteket kérem, hogy otthonotokat megvédjétek! Szükségünk van a segítsé...

-Tudjuk, tudjuk, tudjuk... Segítség kell. Kérlek ments meg a magyarázokádstól. Megyünk, megyünk.-azzal rengetegen teremnek a fákon. A csuklyás ismét ugrani kezd, ám most észre veszik, és a démonnak egy ujja van kinitva, a csukjávisszapattan a fának attól a földre zuhan. Feltápászkodik, felugrál a fára, és kivárja amegfelelő pillanatot, majd ugrik, és megáll a levegőben.

-Nem hagyjuk, hogy uralmatok alá hajtsátok a Neklárt. Nem adom fel...

-Mi sosem adjuk fel!-mondja Dafnie, miközben egy erőpajzsot tart eléjük, mert a démonok támadnak.

-Mi nem adjuk fel!-mondja Dani, miközben felrepül. Az elfek, emberek, tündérek és egyéb lények fénygömbként felrepülnek, mint Dafnie és Dani is. A gömbök karddá válnak, a kardot a csuklyás foglya meg és ugrik még egyet, és beledöfi a kardot a démonokba akik Adolfot kivéve sorba álltak. A démonok megfagynak és nem mozdulnak. A kardból ismét a lelkek és a két ember lesz. A csuklyás lerántja ruháját, és  lám ki van alatta,.

-Orchidea!-mondják boldogan azok akik túléltek.

-Nem kell se isten, se démon többé.

-Azt hiszitek mindenkit legyőztetek?

-Várj, hol van Ajna?-kérdi aggódva Dani.

-Ki van ott?-teszi fel a kérdést Orchidea a hang kiadójának.

-Egy kicsit sem emlékszel?

-Ne szórakozz!

-Istenek mindig lesznek, ahogy démonok is.- a sötétből egy fekete kapucnis alak jön elő fogva Ajnát.

-Ajna!-rémül meg Dani.-Mit akarsz tőle?!

-Tőle semmit! Csak attól aki melletted áll.

-Kire célzol pontosan?!

-Pontosan tudod.-az alak lehúzza a kapucnit, váratlan meglepetésükre Forgószél az.

-Te?! Azok után amit tettél vele?! Mégis mit akarsz?!-csiszorgatja fogát a fiú.

-Elárult mindenkit! Emlékszel nem? A csapat életét kockáztatta! Emlékszel rá, barátom?

-Te nem vagy a barátom! Orchideát nem küldöm oda!

-Vissza kell kapnia amit adott!

-Soha! Nem fog semmit visszakapni!

-Nos akkor gyere sátán kutyája, kapsz egy kis nasit!

-Ne merészeld!-mondja immár Orchidea.

-Gyere!-Orchidea meghökkenve látja a három fejű dögöt aki Ajnára vár. Kirántja kardját és Forgószél felé iramodik.

-ORCHIDEA! NE CSINÁLD! A VESZTEDBE ROHANSZ! MEGÖL!-ordít utána Dani. De orchide nem figyel. Forgószél hátrébb löki Ajnát, két ördög fogja meg a lányt, a fiú előveszi kardját.Orchidea felgyorsít, és minden oldalról támadja a fiút aki kivédi.

-MI van csak ennyire tellik?- Orchidea fogait csiszorgatja.

-Mi van, csak ilyenkor nagy a szád?- Orchidea Felugrik és fentről a levegőből támad, és sikerül eltalálnia a fiút.-Nem voltál jó barát. Nem bocsátottál meg nekem. Nem szerettél csak kihasználtál.-kihúzza a kardot a testből, a seb begyógyul, Forgószél megfordul és megragadja a lány csuklóját.

-Én szerettelek, de te elárultál minket. A szívemet tépted darabokra.

-Milyen megható történet... Csak az a baj, hogy nem hatsz meg! Ne félj, nem kicsit fogsz szenvedni amíg meg nem döglesz!-Azzal kitépi kezeit a fiú szorításóból, egy tripla hatalmasat ugrik és pörögve zuhan a fiú felé, a nagy lendület miatt nagy sebet ejt az átdöfött fiún.

-Ezt még megfogod...-a lány kirántja a fegyvert belőle.-...bánni...-azzal összeesik, a vér rendesen fröcsköl, a lány arca csupa vér. Ám a büszkeséget Ajna ordítása töri meg. Orchidea azt látja, hogy Ajnát húzzák két felé az ördögök.

-Megöllek! Ereszétek el ti dögök!-a kutya hangosan és félelmetesen morog. A lány összehúzza a szemöldökét, a kutya befogja. Kék szemeiben határozottság látszik és félelem noku. A kutya ismét morog, Orchidea közelebb hívja Dafniet.-Tarts bakot!

-Mi?

-Csináld! Ajnára szükségetek van.-Dafnie bakot tart, Orchidea feláll és egy nagyon nagyot ugrik, mintha a kutya fejétől ugrott volna 5-6 méter magasról. Zuhanás közben csettint, fehéreskék villámok jelennek meg körülötte, kiegyenesedik és kardját előre tartva zuhan. Az ördögök szemei villámokat szórnak, amiket a lány kerülget zuhanás közben. ×Nem adom fel!  Mi sosem adjuk fel!

Teljesül minden álmunk,

Vagy elveszünk mindegy szálig,

De inkább halál, mint szolgaság!× Mikor leér, nem hogy csak átdöfi az egyik ördögöt, de a villám Ajnán keresztül megöli a másik dögöt, a lánynak semmi baja.A vér ismét spriccel, de nem olyan nagy mocskot csinál. Pár perccel később ér földet a szőke lány. Orchidea nekiiramodik, fel megy a démonokon olyan magasra, amilyen magasra csak tud, leguggol és gyorsan ugrik egy hatalmasat. Ismét csettint, de most nagyobb erőből ugrott, és nagyobb erőből csettint, méterekre is köröznek a villámok. Mikor közeledik a célhoz teljes erőből löki magát, és belenyomja a kardot a kutya legsebezhetőbb pontjába. A kutya nagyon hangosan vonyít, nyüszít és egyéb hangos hangokat ad ki magából. Orchidea vagy 10 és fél perc alatt sem ér földet a dög fején. Miután földet ér a dög dőlni kezd szájában Ajnával. Orchidea egy fának ugrik rohanni kezd lefelé, egy ponton ugrani kezd, eldobja kardját és kiveri a lányt a dög szájából. Erőből lök magán egyet elkapja Ajnát megáll és kicsit ívesen zuhannak, Orchidea a hátára fordul, és nagyot esik, nagyot koppan. De a célját elérte, Ajna éppségben feláll.

-Orchidea!-Dani rögtön térdelve ott terem mellette.

-Megmentettem mindenkit, teljesítettem a küldetést, de nem megyek vissza velük...-szemével a lelkekre pillant. Dani szemeiben  öröm csillan.

-Semmi bajod?

-Nem. Semmi.

-Eléggé veszélyes volt amit értem tettél. Nem hinném, hogy bárki megtette volna... Köszönöm!-mondja mosolyogva Ajna.Orchidea feláll, és elteszi kardját. Mindenki büszke, hogy Orchidea ezt megtette.